Parfümgyárban jártam...

Korábban már elhintettem, hogy van szerencsém a parfümiparban dolgozni, de továbbra se lelkesedjen fel senki, egy rettentő unalmas pozícióban vagyok, aminek semmi köze sem a gyártáshoz, sem a kreatív oldalhoz - dehát valahol el kell kezdeni, nem igaz? :D

Annyi előnye viszont tényleg van ennek a munkának amellett, hogy jelképes árakon tudok hozzájutni jó minőségú illatokhoz, hogy azért a cég tudástárára, történetére és aktuális híreire is van némi rálátásom. Az pedig, hogy egy chat-üzenetre vagyok a legnagyobb parfümőröktől, csak hab a tortán - bár sosem lesz akkora arcom, hogy ráírjak bármelyikükre is. Meg amúgy mit is mondanék nekik, de tényleg.

Majdnem 10 év után viszont sikerült beverekednem magam egy projektbe, aminek keretében 2 hetet a cég egyik illatokra szakosodott külföldi telephelyén tölthettem. Nem fogok hazudni, nagyon nehéz minderről úgy írni, hogy ne áruljam el sem azt, hogy melyik cégnél dolgozok, és hogy ipari titkokat se szivárogtassak ki, de gondoltam hátha vagytok páran, akiknek érdekes lehet ez a kissé "homályban tartott" beszámoló, amiben se képeket, se konkrétumokat nem tudok megosztani. 

Dehát, YOLO

Az Iroda

Maga az épület 3 fő részre osztható, van nyilván a gyárterület, a labor valamint az irodahelységek, ahol a klasszikus pénzügyi, HR, fenntartási, stb feladatokat látják el. Sok szempontból ez a telephely legunalmasabb része - ám számomra igazi élmény volt minden nap végigsétálni a cég termékeinek múzeumszerűen kiállított vitrinjei között. Fontos tudni, hogy olyan nem nagyon fordul elő, hogy egy cég csak és kizárólag parfümökkel foglalkozik, így a megtekinthető termékek között voltak tisztálkodási szerek, és mindenféle egyéb termék, amiknek jó illata van. Nagy bánatomra sajnos mindez el volt zárva a kiváncsi kis orrom előtt, de saját felhasználásra jó sok képet csináltam ezekről a folyosókról.

Ennyi örömöm hagy legyen már, nem igaz?

A Labor

Jelentős mennyiségű előzetes egyeztetés után sikerült kiharcolnunk, hogy betekinthessünk kicsit a laborokba is, ahol a termékfejlesztés és a minőségellenőrzés zajlik. A "betekintést" itt szó szerint kell érteni, ugyanis a termekbe nem mehettünk be, de a nyitott ajtókon keresztül bekukucskálhattunk kicsit a színfalak mögé. 

Jó volt látni, hogy a laborokban azért amennyire lehet, megtartották a manuális módszereket, és tényleg megcsodálhattuk ahogy az asszisztensek cseppenként adagolják a nyersanyagokat a keverékekbe. Sajnos parfümőrök aznap épp nem voltak bent, pedig szívesen kérdeztem volna tőlük pár dolgot :D A fejlesztés elengedhetetlen hozzátartozói a tesztlaborok: láthattunk teszt-mosógépeket, teszt-zuhanyzókat, teszt-vécéket, és számos kis illattesztes fiolát a folyosókon, amikhez sajnos hozzá sem volt szabad érnünk. Természetesen itt sem csak parfümökről beszélünk. Nagyon érdekes volt látni, ahogy viszik egymásnak a frissen mosott drapériákat szenzoros tesztekre, vagy ahogy egymás mellett sorakoztak egy adott illat különböző változatai. Meséltek nekünk arról is, mennyire más formulákat kell alkalmazni például egy testáplóhoz, mint egy parfümhöz, hiszen teljesen más koncentrációban, teljesen más hordozóközegben, és adott esetben más célokra is fogják őket használni. 

Ahogy említettem korábban, a fejlesztésen kívül minőségellenőrzés is folyik, amit úgy kell elképzelni, hogy minden legyártott formulából tárolnak "etalon" mintát, amihez aztán az újonnan elkészült batchekből levett tesztereket hasonlítják. Ez történhet szenzorosan, azaz effektíve "szagolgatással", vagy modern gépek segítségével, amik nagyon pontosan fel tudják mérni a minták összetételét. A legtöbb esetben mindkettőt alkalmazzák egyidejűleg, hogy bizosítani lehessen a vásárló által elvárt minőséget. A tesztlaborok természetesen itt is fontos szerepet játszanak - bár vannak, akik szerint például egy légfrissítőt elég nehéz ilyen laboratóriumi körülmények között, azaz nem effektíve az alapvető funkciójukat ellátó budikban tesztelni - dehát ki tudja, lehet ez a dolgozók "házi feladata"

A gyár

Egy gyárlátogatás számomra mindig nagyon izgalmas élmény, ez meg aztán különösen az volt. Miután magunkra öltöttük az elmaradhatatlan munkavédelmi szerkót, nagyon akkurátusan végigvezettek minket a termelési folyamaton. Kezdtük a nyersanyagraktárban, ahol tárolják a gyártáshoz szükséges alapanyagokat. Láthattuk, hogy a konténerek nemcsak a felhasználási volumennek megfelelően különböző méretűek, de vannak, amik fűtöttek, vannak, amik hűtöttek - mindig az adott nyersanyag igényeinek megfelelően. 

A keverés aztán nagyon precízen meghatározott formulák alapján történik, és itt már azért használnak gépesítést, de a kisebb volumenekhez, vagy az igazán precíz adagoláshoz továbbra is kézi munkára van szükség. Viccesnek találtam, hogy volt egy külön, hermetikusan elzárt rész a kifejezetten büdös alapanyagok számára, ahova mindig szépen bevitték a keveréket, ott belecsöpögtették, és alaposan össze is kutyulták, mielőtt elhagyhatták volna a termet.

A kész formulákat aztán természetesen konténerekbe töltik, amik a raktárban várják ki, hogy elvégezzék rajtuk a minőségellenőrzést, mielőtt jóváhagyják őket kiszállításra.

Ezekben a gyárakban nem láthatunk csinos kis üvegcséket vagy flancos flakonokat, inkább alumíniumvödröket és fémhordókat. A felhasználóknak szánt csomagolás, címkézés és marketing a megrendelő feladata, így az élmény valóban ipari, de a precizitás és tisztaság lenyűgöző volt - dehát ebben az iparban ez máshogy nem megy.

Az illatok és a környezet

Nagyon hálás vagyok érte, hogy egy olyan cégnél dolgozhatok, ahol a fenntarthatóság és a környezet védelme valóban fontos. Az már alap, hogy megnézik, honnan szerzik a nyersanyagokat, és hogy a beszállítók is komoly szűrésen esnek át, mielőtt leszerződik velük a cég. Nyilván nem tudom azt mondani, hogy semmi kár nem éri a természetet egy ekkora cég tevékenységének köszönhetően, főleg ha nem is alapvető termékek, hanem luxuscikkek gyártásával foglalkoznak. Mert lássuk be, az, hogy jó illatúak legyünk mi is és a holmijaink is, az nem létszükséglet. De tényleg azt látom, hogy megteszik amit tudnak - és ez egy jó irány.

A telephely mellett elhaladva nem mondaná meg az ember, hogy miféle gyártás folyhat odabent, dehát nem is egy Borsodchem méretű egységről beszélünk azért. Ugyan az irodaépületben, különösen a laborok környezetében, és természetesen a termelési területen is voltak illatok, nem igazán mondanám zavarónak. A kerítésen túl már semmit sem lehett érezni sem a késztermékekből, sem a nyersanyagokból, és a környező erdős terület is nagyon szépen karban volt tartva. Ilyen szempontból (is) le a kalappal a cég előtt.

Végszó

És igazából ennyi az, amit meg tudok osztani erről az élményről. Nyilván, ha valaki ebben dolgozik, annak semmi újdonságot nem tudtam mondani, de gondoltam hátha vannak köztetel olyanok, akiknek azért érdekes lehet. :)

Voltak olyan merész terveim, hogy a kintlétem alatt mindent is összeszagolgatok, ami nálunk nem elérhető, és majd jól beszámolok róla - de bírtam rögtön az első nap összeszedni egy jó kis covid-ot, aminek köszönhetően pár napra teljesen elvesztettem a szaglásomat - meghát nagyon nagy túrákat se tudtam tenni ugyebár. Viszont így kétségkívül spóroltam némi pénzt legalább.

Megintcsak: YOLO